Az azimut kör használata

Az azimut kör egy olyan eszköz, amelyet főleg a navigációban és a csillagászatban használnak azimutok (vízszintes szögek) mérésére. Íme egy általános útmutató a használatához:

Telepítés és kalibrálás

1. Az azimut kör általában stabil platformra van felszerelve. Úgy kell vízszintezni, hogy merőleges legyen a függőleges tengelyre. Ez gyakran szintezőcsavarok és vízmérték segítségével érhető el.
2. Szintén szükséges az azimut kört egy ismert vonatkoztatási irányhoz igazítani. A navigációban a mágneses észak általános referencia. Mágneses iránytű segítségével az azimutkör nulla fokos jelét hozzávetőlegesen a mágneses északi irányhoz állíthatja.

Csapágy felvétele

1. Keresse meg azt az objektumot, amelynek azimutját meg szeretné mérni. Ez lehet egy világítótorony, egy másik hajó vagy egy tereptárgy.
2. Nézzen át az azimutkör irányzékán (amely tartalmazhat egy távcsövet vagy egy egyszerű látómezőt).
3. Forgassa el az azimut kört, amíg a tárgy középpontba nem kerül a látványban.
4. Olvassa le az azimut kör skáláján feltüntetett azimutértéket! Az érték a referencia irány (pl. mágneses észak) és az objektum látószöge közötti szöget jelenti. Például, ha a referencia mágneses északi és a leolvasás 45 fok, az azt jelenti, hogy az objektum 45 fokkal keletre helyezkedik el a mágneses északtól.

Beállítás

1. Az azimut kört állványra vagy stabil alapra állítjuk fel. Vízszintesre kell állítani.
2. Igazítsa az azimutkör referenciairányát a helyi északhoz (amely mágneses iránytűvel határozható meg, amely a mágneses deklinációra van beállítva, hogy valódi észak legyen).

Egy égi objektum azimutjának mérése

1. Keresse meg a megfigyelni kívánt égi objektumot (csillag, bolygó stb.).
2. Használja az azimut kör látómechanizmusát, hogy az objektumra mutasson. Egyes csillagászatban használt azimut körök finombeállító gombokkal rendelkezhetnek az objektum pontos középre állításához.
3. Olvassa le az azimut értékét a skáláról. Ez megadja az égi objektum azimutját a vízszintes síkban. Az azimut érték a magassággal (a horizont feletti szöggel) együtt használható az objektum pontos helyének meghatározásához az égen.